"Mintha elfelejtettünk volna élni. Nem tudom, régen boldogabbak voltak-e a házasságok. Azt sem, hogy a gyerekek több odafigyelést és szeretetet kaptak-e. Azt viszont hallom, hogy amikor megkérdezik az ötvenedik házassági évfordulóját ünneplő nénit meg bácsit, mi a titok, valami olyasmit
válaszolnak: mi még egy olyan világban nőttünk fel, amelyben nem kidobták, hanem megjavították, ami elromlott. De – teszik hozzá – ezt elmondani nem lehet. Ezt meg kell élni.
Vajon ki tanít meg arra, hogyan éljük meg a párkapcsolatunkat? Hogyan készüljünk a házasságra? Ki magyarázza el, mit várhatunk és mit nem? Mi az illúzió és mi a valóság? Ki mondja el, a tömérdek rossz hírt?
Mondják: elrontani egyedül is lehet, igazán jól csinálni viszont csak együtt. Együtt – hármasban. Mert ha csak a kettőnk erejében bízunk, borítékolható a közös kudarcunk. Csaba testvér egyszerű üzenete reményt ad: Isten velünk van – még akkor is, ha mi nem vagyunk Vele. Ha hívjuk, egyre közelebb jön. Sőt: már messziről figyel, elénk rohan, a nyakunkba borul. Úgy szeret, hogy elakad a szavunk. Mintha úgy éreznénk: valamit megint tanultunk az életről. Legalább is a fejünkben már van valami. Aztán ha a fejünk képes elereszteni ezt a tudást, és engedi, hogy az a szívünkbe és a tetteinkbe költözzön, talán akkor... igen: akkor kezdhetünk igazán újra megtanulni élni.
Mindezek ellenére mégis mitől olyan gyönyörűséges az egész? Ki segít elkerülni az ingoványos területeket – és meglelni a zsombékokat? Ki mutatja meg, hogyan kell a szerelmet a fogunkban tartani – és átvinni a túlsó partra? Mintha lenne valaki, aki élni tanít. Csaba testvér üzenete nagyon egyszerű. Ápoljátok a kapcsolatotokat. Akarjátok megtartani egymást. A megoldásokat mindig belül keressétek. Maradjatok kíváncsiak egymásra. És ha a szív kevésbé hevesen dobog, vessétek be az eszeteket és az akaratotokat. Egymás mellett döntöttetek: tartsátok meg egymást ebben a döntésben. Szánjatok egymásra időt; igazi, minőségi időt. Tanuljátok meg, hogy a házasság az alázat iskolája. Tapasztaljátok meg, hogy a házasság az ujjongó öröm lehetősége. Tényleg egyszerű. Ha a házasság rendben van, a család is rendben van. Ha a házasság bajban van, a család is bajban van. A házasság szentség; a gyermekek pedig ennek a szeretetközösségnek a gyümölcsei. Vagyis nem a gyerekeinknek kell mindent megadnunk, hanem a házasságot kell életben tartanunk: azzal ugyanis a gyerekek is mindent megkapnak, amire igazán szükségük van."
Süveges Gergő
