Sokakban feltevődhet a kérdés, hogy mi ebben a szenzáció? Nincs is ebben semmi különös, eddig is elítélték a keresztények és nem hívő erkölcsös emberek a pornográf tartalmakat, miért kell erről egyáltalán cikkezni.
De nézzünk a dolgok mögé! Miért van szükség ilyen nyilatkozatra napjainkban?
November 16. és 19. között tartották meg Baltimore-ban általános közgyűlésüket az Egyesült Államok püspökei. A tanácskozás második napján a pornográfia problémáját vitatták, melynek eredményeképpen egy részletes dokumentumot adtak ki a püspöki testület jóváhagyásával. A bevezetésben ezt olvashatjuk: „Mint a katolikus egyház pásztorai, azért bocsátjuk ki ezt a nyilatkozatot, hogy reményt és gyógyulást kínáljunk fel azoknak, akiket megsebesített a pornográfia, és hogy felhívjuk a figyelmet, milyen nagymértékben van jelen és mennyi kárt okoz napjainkban.” Mint a dokumentum is közli, a pornográfia mindig is probléma volt, de az évek során exponenciálisan nőtt a hatása. „Az erotikus, túlszexualizált, pornográf képek napjainkban sokkal inkább jelen vannak az amerikai társadalomban, mint eddig bármikor. A mainstream szórakoztatóipar maga is túlszexualizált.” Éppen ezért látták időszerűnek egy olyan dokumentum kiadását, mely a jelenség elutasítását fogalmazza meg, s részleteiben fejtegeti a téma problémáit. A dokumentum jóváhagyott teljes szövege itt érhető el!
Nézzük meg az amerikai társadalmat, s legújabb szabadelvű vívmányait, máris „rebbellisebbnek” tűnik majd a püspöki nyilatkozat. Nem régiben új közoktatási reformot vezettek be az USA-ban. Úgy döntöttek, hogy a tinédzserek szexuális felvilágosítását már ötödikes korban megkezdik azzal, hogy a legextrémebb közösülési módokról adnak tájékoztatást a gyerekeknek, melynek keretein belül bátorítják őket arra, hogy fedezzék fel saját nemiségüket, legyenek homo- vagy heteroszexuálisok. Mindemellett az Oktatási Minisztérium egy új formanyomtatványt adott ki, ahol már nem nevezik a szülőket anyának és apának, hanem csak szülő1 és szülő2-nek. S nem is kell a tengerentúlra eveznünk ahhoz, hogy hasonló példákat lássunk. Csupán 1 évvel ezelőtt történt, hogy Londonban pornószínészek demonstráltak a brit pornószabályozás szigorítása ellen. A tüntetők minden szégyenérzettől mentesen protestáltak az őket korlátozó törvényekkel szemben arra hivatkozva, hogy mindezek fenyegetést jelentenek a szexuális önkifejezés szabadságára.
Vagy ha egy kicsit távolabbra megyünk, Indiában is döbbenetes eseményekre lehetünk figyelmesek. Miután idén augusztusban az indiai kormány több száz pornográf tartalmú internetes oldal betiltását célzó rendeletet adott ki óriási felháborodás tört ki. Emberek százai özönlöttek az utcára, hogy a tervezet visszavonására kötelezzék a kormányt, s meglepő mód a társadalmi tiltakozás révbe is ért, a rendelet pedig a feledés homályába veszett. S sorolhatnám még egymás után a szomorú példákat, mint Lengyelországot vagy Izlandot, ahol a korábbi években szintén kudarccal záruló kísérletek voltak a pornótilalom bevezetésére. Sokszor éppen amiatt, mert nem tudták meghatározni mi is tartozik a pornográfia kategóriájába.
A téma kapcsán érdemes beszélni egy friss kutatásról is, melyet a berlini Max Planck Az Emberiség fejlődéséért Intézet tudósai tettek közé tanulmánykötetükben. A kutatás azért érdekes, mert az agyi működés és a pornónézés között sajátos összefüggésre lettek figyelmesek. Eszerint azok a kísérleti alanyok, akik több órán át pornográf tartalmakat néztek az interneten csökkent agyi működésük, s különösen az agy azon területe, mely a motivációért felelős. Bár a kutatás eredményeit, a pornónézés negatív hatásait maga a tudóscsoport sem tartja még teljességgel bizonyítottnak, de mindenképp további elgondolásra ösztökéli az embert. Talán nem véletlen teszik fel sokan a kérdést, hogy miért ilyen enervált, céltalan a mostani generáció, miért válnak egyre képtelenebbé a mai fiúk az egészséges párkapcsolatra, miért nem akarnak házasságot kötni, vagy gyerekeket vállalni? Miközben ezen töprengünk, a sajtó már pornógenerációról beszél, egyre ritkul a párkapcsolatok száma a világon, Japánban pedig már kormányszinten keresik ennek okait. A szexipar pedig- mely mára a világ második legnagyobb iparágává nőtte ki magát- szorgosan szövögeti rettenetes hálóját. Célja az, hogy a pornó a világ minden pontján gyorsan és könnyedén elérhető legyen bárki számára kortól függetlenül. Talán ezek fényében már kicsit másként tekintünk az amerikai püspökök fellépésére, akik maguk is csak egy indítóállomásnak szánták a megjelent dokumentumot, s így további lépésekre számíthatunk.
