Dél-Duna-menti találkozó, Monor 2010

2010. április 10-én, Monoron jártunk kémkedni, ahol a Dél-Duna-mente ifjaival tölthettünk együtt egy élményekkel teli napot. Ha április, akkor pedig bolondok. Ezt kell tudni a Dél Dunásokról, bolondok, a szó lehető legjobb, legnemesebb értelmében. Bohóckodnak, amennyit csak bírnak. Ha lehetőséged van rá, ki ne hagyd, hogy megismerd őket! Témánk a modern vértanúság volt. A délelőtt folyamán egy atya tanúságtételét hallgathattuk meg arról, milyen trükkökkel próbálták beszervezni a titkosszolgálatok és arról, hogy tudatta sokszor egy-egy atya, anélkül, hogy lebukott volna a tisztje előtt, hogy őt megfogták, előtte ne beszéljen senki, mert el kell mondania máshol. Természetesen arról is hallhattunk, hogyan tették lehetetlenné sok hívő életét. Az előadás után kiscsoportokban beszéltük át a hallottakat.
Ezután egy csodálatos szendvicsezés keretében megebédeltünk, megkávéztunk – mert az is volt és az nagyon fontos –, majd a kamerával és a mikrofonnal totális pánikot okozva szétromboltunk beszélgetőpartnereket és kezdődő, ám most már soha be nem teljesedő barátságokat. Aláaknázó tevékenységünk után csapatonként játszani vonultunk szobáról szobára járva, hogy miután halomra lőttük egymást a karmester mozdulatait követve táncoljunk moldvai countryt, csapkodjuk az én helyemet, és hogy közmondásokat kitalálva ugorjunk be egymás szerepébe. Mielőtt angolosan, frakkban, kalapban és esernyővel, a program vége előtt galád és eléggé el nem ítélhető módon távoztunk volna, még egy vértanú szent életét feldolgoztunk játékos formában, akiről megtudhattuk, hogy sok hite volt. Nektek is sok hitet! Mindenkinek aki teheti, irány a Dél-Duna, mert egy szenzációs társaságot ismerhettünk meg!